Taylor-polinom
A Taylor-polinom egy matematikai eszköz, amelyet a függvények közelítésére használunk. A polinomot a függvény értékeinek és deriváltjainak kombinációjaként állítjuk elő, és segítségével közelíthetjük a függvény értékeit egy adott pont környezetében.
A Taylor-polinomot a következő képlettel definiáljuk:
[ P(x) = f(a) + f'(a)(x-a) + frac{f”(a)}{2!}(x-a)^2 + frac{f”'(a)}{3!}(x-a)^3 + ldots ]
ahol ( f(a) ) a függvény értéke az ( a ) pontban, ( f'(a) ) az első deriváltja, ( f”(a) ) a második deriváltja, és így tovább.