Ohm törvénye
Az Ohm törvénye az elektromos áramkörök alapvető törvénye, amely leírja az áram, a feszültség és az ellenállás közötti kapcsolatot. A törvényet Georg Simon Ohm német fizikus fedezte fel és nevezte el róla.
Az Ohm törvénye matematikailag így fogalmazható meg: az áram (I) egyenesen arányos a feszültséggel (U) és fordítottan arányos az ellenállással (R). Tehát az Ohm törvénye a következő képletet adja meg: I = U/R.
Ez a képlet azt jelenti, hogy az áram erőssége (amperben mérve) egyenlő a feszültség (voltban mérve) és az ellenállás (ohmban mérve) hányadosával. Tehát minél nagyobb a feszültség vagy az ellenállás, annál nagyobb lesz az áram erőssége. Tovább >>
Ellenállásmérő
Az ellenállásmérő egy olyan műszer, amelyet az elektromos áramkörökben használnak az ellenállás értékének mérésére. Az ellenállás az áramkörben található ellenálló elemek (például ellenállások, potméterek stb.) tulajdonságát jellemzi, és meghatározza az áramkörben áramló áram nagyságát.
Alapvető elvek
Az ellenállásmérő alapvetően egy pontossági műszer, amely a mérési eredményeket ohmokban (Ω) adja meg. Az ellenállásmérő működése az alábbi elveken alapul: Tovább >>
Az elektromos ellenállás függvénye az áram és a feszültség közötti összefüggést írja le. Az ellenállás egy olyan fizikai jellemző, amely meghatározza, hogy egy adott anyag mennyire ellenáll az áram áramlásának.
Az elektromos ellenállás matematikailag Ohm törvényével írható le, amely szerint az áram és a feszültség közötti arányosság áll fenn. Az Ohm törvénye a következőképpen néz ki:
U = I * R
ahol U a feszültség (voltban), I az áram (amperben) és R az ellenállás (ohmban). Tovább >>
Feszültségosztó
A feszültségosztó egy olyan elektromos áramkör, amely lehetővé teszi a feszültség csökkentését egy adott értékre. Ez a technika gyakran alkalmazott a műszaki területeken, például az elektronikában és az elektromos hálózatok tervezésében.
A feszültségosztó alapvetően két ellenállásból áll, amelyek sorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az egyik ellenállás a forrásfeszültséghez van csatlakoztatva, míg a másik az osztott feszültséget adja ki. Az ellenállások értéke határozza meg az osztott feszültség mértékét. Tovább >>
Áram
Az áram az elektromos töltések rendezett mozgása egy vezető anyagban. Az áramot általában elektromos áramkörökben használjuk, ahol a töltések egy zárt körben keringenek.
Elektromos áramkör
Egy elektromos áramkörben az áramot általában egy energiaforrás, például egy akkumulátor vagy egy generátor biztosítja. Az áramkörben található vezetők, például drótok vagy csatlakozók, lehetővé teszik a töltések áramlását.
Áramerősség
Az áramerősség a töltések áramlásának mértéke egy adott időegység alatt. Az áramerősséget amperben (A) mérjük. Minél nagyobb az áramerősség, annál több töltés halad át az áramkörön. Tovább >>
Elektromos ellenállás
Az elektromos ellenállás az elektromos áramkörökben a vezetők ellenállásának mértéke. Az ellenállás az áram áramlását korlátozza, és a vezető anyagi tulajdonságaitól függ. Az ellenállás egysége az ohm (Ω).
Az elektromos áramkörökben az ellenállás a vezető anyagának hosszát, keresztmetszetét és az anyag ellenállási tényezőjétől függ. Az ellenállás növekedésekor az áram áramlása csökken, míg az ellenállás csökkenésekor az áram növekszik.
Az ellenállás kiszámításához használhatjuk az Ohm törvényét, amely az áram, feszültség és ellenállás közötti kapcsolatot írja le. Az Ohm törvénye szerint az áram egyenesen arányos a feszültséggel és fordítottan arányos az ellenállással. Tehát az áram (I) egyenlő a feszültség (V) és az ellenállás (R) hányadosával: I = V/R. Tovább >>
Milyen szerepet játszik az ellenállás az elektronikai eszközökben?
Az ellenállás az elektronikai eszközökben alapvető fontosságú szerepet játszik. Az ellenállás egy olyan elektromos tulajdonság, amely ellenállást fejt ki az áram áramlása során. Az ellenállás mértékegysége az ohm (Ω).
Az ellenállás számos funkciót lát el az elektronikai eszközökben. Az egyik legfontosabb szerepe az áramkorlátozás. Az ellenállás segít korlátozni az áramot, hogy ne haladja meg a biztonságos határértékeket. Ez különösen fontos a túláramvédelem szempontjából, mivel segít megakadályozni az eszköz túlmelegedését vagy meghibásodását. Tovább >>
Az elektromos gépek és transzformátorok teljesítményének mérése kulcsfontosságú a hatékony működés és a megbízhatóság szempontjából. A következőkben bemutatunk néhány módszert, amelyek segítségével pontosan és megbízhatóan lehet mérni ezeket a teljesítményeket.
## 1. Direkt módszer
A direkt módszer a leggyakrabban használt módszer a teljesítménymérésre. Ennek a módszernek az alapja az Ohm törvénye, amely szerint a teljesítmény egyenlő az áram és a feszültség szorzatával. Ennek megfelelően a teljesítményt közvetlenül mérjük az áram és a feszültség mérésével. Tovább >>
Mi az elektromos áram fogalma a klasszikus fizikában?
Az elektromos áram az elektromos töltések rendezett mozgása által létrejövő jelenség. A klasszikus fizikában az elektromos áramot az elektromos töltések áramlása jelenti egy vezetőben.
Az elektromos töltések lehetnek pozitívak (protonok) vagy negatívak (elektronok). Az elektromos áramot az elektronok áramlása okozza, mivel azok negatív töltéssel rendelkeznek. Az elektronok az elektromos áramot a vezetőben lévő szabad elektronok révén továbbítják.
Az elektromos áramot áramlási sebességgel (I) és áramlási iránnyal (a vezetőben) jellemezzük. Az áramlási sebesség az áramot hordozó töltések számát és sebességét jelenti. Az áramlási irány a pozitív töltések áramlásának irányát jelöli. Tovább >>
Mérnökkapu – Mernokkapu.hu
