A kúp egy olyan geometriai test, amelynek alapja egy kör, és a csúcsa a körön kívül helyezkedik el. A kúp alakja hasonlít egy forgó kúp alakjára, amikor a kúpot a csúcsánál fogva elforgatjuk.
A kúp alapjának sugara és a magassága meghatározza a kúp térfogatát és felszínét. A kúp térfogata a következő képlettel számolható ki:
V = (1/3) * π * r^2 * h
ahol V a térfogat, π a pi (kb. 3,14), r az alap sugara és h a magasság.
A kúp felszíne pedig a következő képlettel számolható ki:
A kúp egy olyan geometriai alakzat, amelynek alapja kör és oldalfelülete egyenesekből áll. A kúpot a matematikában és a térgeometriában is tanulmányozzák, és számos alkalmazási területe van a technológiában.
A kúpot a következő jellemzőkkel írhatjuk le:
1. Alap: A kúp alapja egy kör, amelynek középpontja a kúp tetején található. Az alap körének sugara meghatározza a kúp méretét és formáját.
2. Magasság: A kúp magassága a kúp tetejétől az alap középpontjáig tartó távolság. A magasság meghatározza a kúp hosszúságát és térfogatát.
A relativitáselmélet, kifejezetten az általános relativitáselmélet, forradalmi módon változtatta meg a gravitáció megértését. Albert Einstein által kidolgozott elmélet alapján a gravitáció nem egy erő, ahogy azt Newton klasszikus fizikája állította, hanem egy tér-idő görbületének következménye.
A relativitáselmélet szerint a tömeg és az energia görbíti a tér-időt, és ez a görbület határozza meg a testek mozgását. Tehát a gravitáció nem egy külső erő, hanem a tér-idő görbületének következménye, amely befolyásolja a testek mozgását.
