Reaktancia
A reaktancia az elektromos áramkörökben a váltakozó áram hatására fellépő ellenállás jellemzője. A reaktancia mértékegysége az ohm (Ω), és a váltakozó áram frekvenciájától függ.
A reaktancia két fő típusa van: induktív reaktancia és kapacitív reaktancia.
Induktív reaktancia
Az induktív reaktancia az induktivitásból ered, ami egy tekercs tulajdonsága. Amikor a váltakozó áram áramlik egy tekercsen keresztül, az áramváltozás hatására mágneses tér jön létre a tekercs körül. Ez a mágneses tér ellenállást jelent az áramnak, és induktív reaktanciát eredményez.
Az induktív reaktancia értéke a tekercs induktivitásától és a váltakozó áram frekvenciájától függ. Minél nagyobb az induktivitás vagy a frekvencia, annál nagyobb az induktív reaktancia.
Kapacitív reaktancia
A kapacitív reaktancia a kapacitásból ered, ami egy kondenzátor tulajdonsága. Amikor a váltakozó áram áramlik egy kondenzátoron keresztül, a kondenzátor elektromos tér jön létre a kondenzátor lemezei között. Ez az elektromos tér ellenállást jelent az áramnak, és kapacitív reaktanciát eredményez.
A kapacitív reaktancia értéke a kondenzátor kapacitásától és a váltakozó áram frekvenciájától függ. Minél nagyobb a kapacitás vagy a frekvencia, annál kisebb a kapacitív reaktancia.
Reaktancia számítása
A reaktancia számítása az induktív és kapacitív reaktancia esetében különböző képletekkel történik.
Az induktív reaktancia számítása a következő képlettel történik:
XL = 2πfL
Ahol XL az induktív reaktancia, f a frekvencia, és L az induktivitás.
A kapacitív reaktancia számítása a következő képlettel történik:
XC = 1 / (2πfC)
Ahol XC a kapacitív reaktancia, f a frekvencia, és C a kapacitás.
Az összes reaktancia számítása lehetővé teszi az áramkör impedanciájának meghatározását, ami a reaktancia és az ellenállás kombinációja.
A reaktancia fontos szerepet játszik az elektromos áramkörökben, és megértése elengedhetetlen a váltakozó áram jellemzéséhez és analíziséhez.
