A klasszikus mechanika olyan fizikai jelenségeket magyaráz, amelyek a forgó mozgás és a lendület területén jelentkeznek. A forgó mozgás olyan mozgás, amelyben egy test körül kering vagy forog. A lendület pedig a test tömegének és sebességének a mennyisége.
A klasszikus mechanika segítségével megérthetjük, hogyan működnek a forgó mozgás és a lendület. A forgó mozgás esetén a test körül keringő erők hatnak rá, amelyek meghatározzák a test pályáját és sebességét. Ezeket az erőket a forgatónyomaték fogalmával írjuk le. A forgatónyomaték a test tömegének és a forgási tengelytől való távolságának a szorzata. Minél nagyobb a forgatónyomaték, annál nehezebb megváltoztatni a test forgását.
A lendület fogalma a test tömegének és sebességének a szorzata. A lendület megmutatja, mennyire nehéz megállítani vagy megváltoztatni a test mozgását. Ha egy testnek nincs külső erőhatás, akkor a lendülete állandó marad. Ez az ún. lendületmegmaradás törvénye.
A klasszikus mechanika segítségével megérthetjük, hogyan hatnak ezek a jelenségek a mindennapi életben. Például, ha egy autó kanyarodik, akkor a forgatónyomaték hatására a jármű megváltoztatja a forgási irányát. Ha egy testet elkezdünk forgatni, akkor a lendületmegmaradás törvénye miatt a test tovább fog forogni, amíg külső erő nem hat rá.
A klasszikus mechanika tehát alapvetően magyarázza a forgó mozgás és a lendület jelenségeit. Ez a tudás fontos szerepet játszik a technológia és a mérnöki tervezés területén, például a járművek, gépek és robotok működésének megértésében és tervezésében.
