A transzformátorok a villamos energia átvitelének és átalakításának alapvető eszközei. Az elvek, amelyek alapján működnek, a következők:
1. Elektromágneses indukció: A transzformátorok működése az elektromágneses indukció elvére épül. Az elektromos áram változó mágneses térrel jár, és ez a változó mágneses tér indukál elektromos feszültséget egy másik vezetőben. A transzformátor két tekercsből áll, amelyek között egy vasmag található. Az egyik tekercsben áramot hozunk létre, ami egy mágneses tér kialakulását eredményezi a vasmagban. Ez a mágneses tér indukálja a másik tekercsben az elektromos feszültséget.
2. Faraday törvénye: A transzformátorok működése a Faraday törvényén alapul. Ez a törvény kimondja, hogy a változó mágneses tér egy vezetőben elektromos feszültséget indukál. A transzformátorban a mágneses tér változása a primer tekercsben elektromos feszültséget indukál, amely átvihető a szekunder tekercsbe.
3. Áram- és feszültségarány: A transzformátorok áram- és feszültségarányt tartanak fenn a primer és a szekunder tekercs között. Az áramarány a tekercsek menetek számának arányában állapítható meg. Ha a primer tekercsben magasabb a menetek száma, mint a szekunder tekercsben, akkor a szekunder tekercsben keletkező feszültség magasabb lesz, mint a primer tekercsben. Ez lehetővé teszi az energia átvitelét és átalakítását a transzformátoron keresztül.
4. Hatékonyság: A transzformátorok hatékonysága nagyon magas, mivel minimális veszteséggel képesek átvinni az energiát. A vasmag a mágneses tér tárolására szolgál, és minimalizálja az energiaveszteséget. Emellett a tekercsek közötti távolság és az anyagok minősége is befolyásolja a hatékonyságot.
A transzformátorok tehát az elektromágneses indukció és a Faraday törvénye alapján működnek. Az áram- és feszültségarány fenntartása lehetővé teszi az energia hatékony átvitelét és átalakítását. Ezért a transzformátorok széles körben alkalmazhatók a villamosenergia-átvitelben és az elektronikai eszközökben.