Az hőerősség-egyenlet ötödik főtétele a hőerősség és a hőmérséklet közötti összefüggést írja le. Ez az egyenlet a következő alakban írható fel:
Q = mcΔT
Ahol:
– Q a hőerősség (joule-ban mért)
– m a test tömege (kilogrammban mért)
– c a test anyagi jellemzőjétől függő hőkapacitás (joule/kilogramm-kelvinben mért)
– ΔT a hőmérsékletváltozás (kelvinben mért)
Az hőerősség-egyenlet ötödik főtétele tehát megmutatja, hogy a hőerősség mennyisége függ a test tömegétől, a test anyagi jellemzőjétől és a hőmérsékletváltozástól. Ez az egyenlet alapvető fontosságú a hőtanban és a termodinamikában, hiszen lehetővé teszi számunkra, hogy kiszámítsuk a hőerősséget, ha ismerjük a tömeget, a hőkapacitást és a hőmérsékletváltozást.
Az hőerősség-egyenlet alkalmazása során fontos figyelembe venni, hogy a hőkapacitás anyagtól függő jellemző, tehát különböző anyagok esetén eltérő értékeket vehet fel. Emellett az egyenlet csak akkor érvényes, ha a hőmérsékletváltozás kelvinben van megadva.
Az hőerősség-egyenlet ötödik főtétele tehát segít megérteni és kiszámítani a hőerősséget, amely kulcsfontosságú a hőtan és a termodinamika területén.
