Mi a Newton-féle gravitációs törvény és hogyan működik?
A Newton-féle gravitációs törvény egy alapvető fizikai törvény, amely leírja a gravitációs vonzást a testek között. Sir Isaac Newton, a híres angol fizikus és matematikus fejlesztette ki ezt a törvényt a 17. században.
A törvény lényege, hogy két test közötti gravitációs vonzás erőssége közvetlenül arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a távolságuk négyzetével. Tehát minél nagyobb a testek tömege, és minél közelebb vannak egymáshoz, annál erősebb lesz a közöttük lévő gravitációs vonzás.
Matematikailag kifejezve a törvény a következőképpen néz ki:
F = G * (m1 * m2) / r^2
Ahol:
– F a gravitációs vonzás erőssége
– G a gravitációs állandó (6,67430 * 10^-11 N m^2 / kg^2)
– m1 és m2 a testek tömege
– r a testek közötti távolság
Ez a törvény nem csak a Földön lévő testek közötti gravitációs vonzásra vonatkozik, hanem az egész univerzumban érvényes. Például a Nap és a bolygók közötti gravitációs vonzás is ezt a törvényt követi.
Fontos megjegyezni, hogy a Newton-féle gravitációs törvény csak közelítőleges leírást ad a gravitációs vonzásra. Az Einstein által kidolgozott általános relativitáselmélet pontosabb leírást ad a gravitációról, különösen nagy tömegű és nagyon közel lévő objektumok esetén.
Összességében a Newton-féle gravitációs törvény alapvetően magyarázza és leírja a testek közötti gravitációs vonzást, és a mai napig fontos szerepet játszik a fizika és az űrkutatás területén.
