A fény hullámszerű jellege az elektromágneses sugárzás egyik alapvető tulajdonsága. A fény elektromágneses hullámok formájában terjed a vákuumban és különböző közegben. Ez a jelenség a fény hullámtermészetének köszönhető.
A fény hullámszerű jellegét a frekvencia és a hullámhossz határozza meg. A frekvencia a hullámok ismétlődési gyakoriságát jelenti, míg a hullámhossz a hullámok közötti távolságot méri. A frekvencia és a hullámhossz közötti kapcsolatot a fénysebesség határozza meg, amely vákuumban kb. 299 792 458 méter/másodperc.
A fény hullámszerű jellege lehetővé teszi számunkra, hogy lássunk és érzékeljük a környezetünket. A szemünkben található fényérzékelő sejtek, a fotoreceptorok, a beérkező fényhullámokat érzékelik és továbbítják az agyba, ahol a látás folyamata megtörténik.
A fény hullámszerű jellege azonban nem csak a látásban játszik szerepet. Az elektromágneses spektrum különböző tartományaiban található különböző hullámhosszú és frekvenciájú elektromágneses sugárzásokat használjuk különböző technológiákban. Például a rádióhullámok, a mikrohullámok, az infravörös és az ultraibolya sugárzás mind elektromágneses hullámok formájában terjednek.
Az elektromágneses hullámok tulajdonságai lehetővé teszik számunkra, hogy kommunikáljunk, távközlési rendszereket hozzunk létre, távirányítsunk eszközöket, orvosi képalkotó eszközöket használjunk, és még számos más technológiai alkalmazást végezzünk.
Összességében elmondható, hogy a fény hullámszerű jellege alapvető fontosságú a technológia és a kommunikáció területén. A megértése segít abban, hogy jobban megértsük a világot és kihasználjuk a fény által nyújtott lehetőségeket.